Ez az én történetem…
2018. augusztus 11. Az első próbálkozások a St. Lőrinc Golf Clubban. Hahn Árpád kezei alatt szereztem meg a pályahasználati engedélyt, a többi már félig-meddig történelem és szerelem a golf iránt.
Covid évei alatt elmaradt a golf és voltaképpen a 2024-es volt az első, amikor a szezont végigjátszottam a férjemmel, Mikivel és sok-sok kedves baráttal. Az igazság az, hogy bármikor is leginkább a pályán szeretnék kint lenni. Az a szabadság, az a testi, lelki, szellemi egyensúly, ami ott adatik meg az egyik legnagyszerűbb dolog a számomra.
Abszolút kezdő amatőr vagyok, de hiszem és tudom, hogy ez majd a golf iránti szeretetnek, sok-sok munkának és edzésnek köszönhetőn változik a következő években.
Tagja lettem egy közösségnek, ahol jó lenni. Hiszem, hogy eloszlathatóak azok a beidegződések, hogy a golf egy drága, úri sport, ahol sznob emberek labdákat lökdösnek fura botokkal. Hiszem, hogy ez a közösség befogadó, hogy az egymást üdvözlő köszönések, egy mosoly, a játék előtti „jó játékot” felkiáltás, a játék utáni, „na, hogy ment”, elindít és megteremt egy olyan társasági, baráti szellemet, ahol azt érezzük, tényleg jó ide tartozni. Már nem csak hiszem, de tudom is, hogy még a legzordabbnak tűnő játékossal is le lehet játszani a szezon legjobb játékát. Büszke vagyok rá, hogy Fehér Zsolt oktatómmal és barátommal napról-napra fejlődhet a játékom.
Hiszem, hogy a 10-20-30 vagy több éve golfozók befogadók és nyitottak a most bátortalanul ütőt fogókkal, emlékezve arra, hogy Ők is valahogy így kezdték. És mérhetetlen tapasztalatukat, a játékhoz való tiszteletüket és barátságukat megmutatják nekünk, a játékkal még most ismerkedőknek. Hogy nyílik ez a közösség számunkra is, hogy mosolyt, biztatást, támogatást kapunk akkor is, amikor cikk-cakkban haladunk a pályán. És nincs nagyobb öröm, mikor egy-egy oktató is biztató mosolyt küld feléd, bár Te épp a nap legrosszabb ütését mutattad be.
Csodálatos pályáink vannak, mind-mind a maga módján egyedi és kedves a szívnek. Fantasztikus lenne, ha minél többet megismerhetne mindenki belőle.
Mindezek miatt jött egy hívás, egy életcél, egy küldetés. A csírát egy Mikivel folytatott beszélgetés ültette el bennem, ami lassan növekedett és kibontakozott.
Életre hívtam egy közösséget, melynek még az alapjainál járunk. Egy egyesületet a lányok, nők számára, kortól függetlenül. Ahol együtt vagyunk, együtt golfozunk, ismerkedünk ezzel a csodás sporttal. Azok is, akik még bátortalanul ütik meg a labdát vagy még esetleg sosem próbálták, azok is, akik női partnerekre vágynak egy-egy játék során, azok is, akik a játék mellett szívesen töltik a szabadidőt egy jó társasággal, változatos programokkal.
Hiszem, hogy jövőre egyre többen viseljük majd a Golf & Girls logóval ellátott pólókat és együtt játszunk, nevetünk, közösséget építünk!